Navigation Path: Home > The European Central Bank > Szervezeti felépítés > Irányítási rendszer
A döntéshozó testületeken kívül az EKB irányítási rendszere számos egyéb, külső és belső ellenőrzési szintet is magában foglal.
Külső:
Belső:
A KBER alapokmánya két szintet ír elő. Ezek:
A külső könyvvizsgálók az EKB éves pénzügyi kimutatását auditálják (ld: KBER alapokmány, 27.1. cikk), míg az Európai Számvevőszék az EKB gazdálkodásának működési hatékonyságát vizsgálja (27.2. cikk).
A külső könyvvizsgálók kiválasztásának és felhatalmazásának a KBER/EKB-alapokmány 27.1 cikke szerint követendő gyakorlata (EKB kormányzótanácsi jóváhagyás: 2012. június 14), en
A külső könyvvizsgálók auditjelentései az EKB éves jelentésében kerülnek nyilvánosságra (Idsdaz „Annual Reports” linket a jobb felső sarokban).
Az Európai Számvevőszék jelentései és az EKB ezekre adott válasza az alábbi linkeken olvasható:
A Belső könyvvizsgálati igazgatóság az EKB Igazgatóságának közvetlen felügyelete alatt működik. Mandátumát az Igazgatóság által elfogadott, a könyvvizsgálatról szóló EKB chartában határozták meg (utolsó módosítás időpontja 2007. július 31.) ( pdf 125 kB, hu).
A charta nemzetközileg alkalmazott szakmai szabványokra épül, ezeken belül is elsősorban a Belső Könyvvizsgálati Intézet (IIA) előírásaira.
Az EKB belső ellenőrzési rendszere funkcionális megközelítésen alapul. A belső ellenőrzésért és hatékonyságért az egyes szervezeti egységek (főosztály, igazgatóság vagy főigazgatóság) saját maguk felelősek. Ennek érdekében saját felelősségi körükön belül operatív ellenőrzési eljárásrendet állítanak fel.
Például egy szabályokból és eljárásokból álló rendszer – az ún. kínai fal – hivatott megelőzni, hogy adott esetben a monetáris politika végrehajtásáért felelős területekről származó bennfentes információk jussanak el az EKB devizatartalék- és sajáttőke-portfóliójának kezeléséért felelős területekhez.
A fenti ellenőrzési mechanizmusokon kívül egyes szervezeti egységek konkrét ellenőrzési kérdésekben horizontális jelleggel tanácsot adnak és javaslatokat tesznek az Igazgatóságnak.
2011. január 1-jén módosították az EKB alkalmazottainak etikai szabályzatát, amely egyrészt útmutatást nyújt, másrészt etikai konvenciókat, normákat és viszonyítási pontokat rögzít. A szabályzat előírja a munkavállalók számára, hogy kötelességeik teljesítése során, továbbá a nemzeti központi bankokkal, a közhivatalokkal, a piaci szereplőkkel, a média képviselőivel és általában a nyilvánossággal való kapcsolataikban magas szintű szakmai etikai normáknak megfelelő magatartást tanúsítsanak.
Az EKB Igazgatóságának tagjai is vállalják, hogy az általuk elfogadott etikai kritériumok kiegészítő kódexe mellett a munkavállalói etikai szabályzatban lefektetett alapelveket is követik.
A Kormányzótanács tagjaira külön magatartási kódex vonatkozik, amely az Európai Központi Bankok Rendszere (KBER) és az EKB feddhetetlenségének és hírnevének megőrzéséért, valamint az eredményes működésért vállalt felelősségüket tükrözi.
Részletesen lásd:
Az Igazgatóság etikai tanácsadót nevezett ki, akinek személyében objektív, részrehajlástól mentes szakember látja el tanáccsal a bank munkavállalóit az etikai szabályzat betartásával kapcsolatos kérdésekben.
Az EKB-ban költségvetési hatósági jogkörrel a Kormányzótanács rendelkezik. Ez a testület fogadja el az EKB költségvetését az Igazgatóság által előterjesztett javaslat alapján. A Kormányzótanácsnak továbbá a Költségvetési Bizottság is segítséget nyújt az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyek intézésében.
Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001. sz. rendeletének megfelelően az Igazgatóság 2002. január 1-jétől adatvédelmi biztost nevezett ki.
Vissza a lap tetejére1999-ben az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1073/1999/EK rendeletet (az ún. „OLAF-rendeletet”) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, hogy ezzel is támogassák a csalással, a korrupcióval, valamint a közösségi pénzügyi érdekeket sértő jogellenes cselekedetekkel szembeni erőfeszítéseket. A jogszabály lényegében felhatalmazza a hivatalt, hogy amennyiben csalás gyanúja merül fel, belső vizsgálatot végezhessen az érintett európai uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben.
Vissza a lap tetejéreEKB-határozat az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályokról – Az Európai Bíróság döntését követően az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa 2004. június 3-án határozatot hozott (ECB/2004/11) az Európai Csaláselleni Hivatal az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások, korrupció és egyéb illegális tevékenységek megelőzése érdekében, az EKB-ra irányuló vizsgálatainak feltételeiről. A határozat, amely 2004. július 1-jén lépett érvénybe, az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételeit módosítja.
A Kormányzótanács, bár elfogadja a csalásmegelőzést szolgáló szigorú intézkedések szükségességét, azon az állásponton volt, hogy az EKB független pozíciója és alapokmányban rögzített feladatai miatt nem lehetséges az OLAF-rendelet EKB-ban történő alkalmazása. Ehelyett önálló EKB-határozatot fogadott el 1999. október 7-én a csalások megelőzéséről (EKB/1999/5). A jogszabály átfogó csalásellenes program létrehozását írta elő, amelynek végső felügyeleti szerve egy független csalásellenes bizottság.
Az Európai Bizottság a Holland Királyság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa támogatásával a későbbiekben megkérdőjelezte ezt az álláspontot (C-11/00 sz. ügy). Az Európai Bíróság a fent említett felek beadványáról 2003. július 10-én hozott döntésében semmisnek nyilvánította az EKB/1999/5 sz. határozatot.
A bírósági döntés egyértelműen „a Közösségi rendszer keretei közé” helyezte az EKB-t. Ugyanakkor megállapította, hogy a jogszabály megalkotóját az a szándék vezérelte, hogy az EKB a ráruházott feladatok végrehajtásában függetlenséget élvezhessen. A Bíróság mindazonáltal úgy határozott, hogy ez a függetlenség nem vonja magával az EKB teljes elkülönülését a Közösségtől, azaz nem mentesíti az összes közösségi jogszabály alól, ami összhangban van az EKB álláspontjával. Az OLAF-rendelet alkalmazása nem sérti az EKB függetlenségét feladatainak ellátása során.
Az Európai Központi Bank csalásellenes bizottsága fennállása alatt a következő éves jelentéseket alkotta meg:
A belső könyvvizsgálói bizottság kormányzótanácsi megbízás alapján ellenőrzési feladatokat lát el. A KBER auditálási politikáját ( pdf 23 kB, en a Kormányzótanács azzal a céllal alakította ki, hogy biztosítsa a KBER szintjén a különböző közös programok és közös operatív rendszerek ellenőrzését. Az említett vizsgálatok koordinációját a belső könyvvizsgálói bizottság végzi.
Vissza a lap tetejére
